Hazánkban az 1950-es évek óta foglalkoznak klímatechnikával; az első magyar klímaberendezés megtervezése, gyártása a 60-as években történt, Fónay Tibor mérnök nevéhez fűződik. A klíma elterjedése a rendszerváltás után kezdődött. Eleinte az éttermek, mozik lettek klimatizálva, majd az évek múlásával egyre több magánlakásban is megjelent a klímaberendezés, ma pedig már alig van olyan gépkocsi, melyben ne lenne légkondi.
A klímák gyakorlatilag 3 csoportba sorolhatók:
- ablak klímák – a legolcsóbb berendezések, ugyanakkor hangosak, nem esztétikusak, az ablak használatát korlátozzák.
- mobil klíma – legnagyobb előnyük, hogy nincsenek helyhez kötve, viszont az első beüzemelés előkészületeket igényel, illetve problémás a meleg levegő
- split klímák - a legnépszerűbb klímaberendezések, a beltéri egység kicsi és hangtalan, a kültéri egység a házfalon kívül kerül felszerelésre. A split klímákon belül több megvalósítással találkozhatunk, mint például oldalfali, mennyezeti, padlóra állítható, kazettás vagy éppen légcsatornás berendezések.
Klíma vásárláskor a beszerzési áron kívül fontos odafigyelnünk a készülék energiafogyasztására. A legtakarékosabb klímaberendezések is elfogyasztanak 1-2 kW-ot óránként. Nem árt vásárlás előtt egy villanyszerelővel is beszélni, hogy a lakásunk villamoshálózata elbírja-e a teljesítménynövekedést. A klímaberendezés felszerelése előtt gondoljuk át alaposan, hogy hova is tegyük azt. Kalkuláljunk azzal, hogy egy átlagos klíma beltéri hangnyomásszintje 20-40 dB(A), a választott fokozattól függően. Ez egyáltalán nem zavaró, suttogásnál alig hangosabb az erősebb fokozatokon is. A kültéri egységek hangnyomásszintje 50 dB(A) körül mozoghat, ami már feltűnhet, ha nem is zavaróan hangos. Fontos, hogy az adott helyiség és a nyílászárók méretéhez viszonyított hatásfokú klímaberendezést vásároljunk, hogy elkerüljük a költségnövekedéssel járó alulhűtést.
Klímára váltana, és keres valakit, aki segít választani és beszereli? Esetleg csak klímaszerelőre van szüksége? Partnereink elérhetőek ITT